Kávéházunk újra kívánja éleszteni a valamikor nagy népszerűségnek örvendő éttermi nótaesteket.

Első alkalommal március 13.-án várjuk a hallgatókat, régi, közismert műdalokat és nótákat kedvelő közönséget.

A muzsikaszót biztosítják:

- Dula Gyöngyi (ének)

- Dula zenekar

Kolozsvári cigányzenekar az 1890-es évekből

A magyar nóta egyéni szerzőktől származó újkori lírai dal, énekes műzene. Egyéb megnevezései: népies dal, népies műdal. Keverednek benne a nép- és műzenei, valamint a szóbeli és irodalmi elemek. A magyar nóta egyaránt ismert városon és falun is a társadalom több osztálya körében.

A reformkortól a századfordulóig egyik legfőbb terjesztője a népszínmű volt, amelyeket olyan neves előadóművészek népszerűsítettek, mint például Déryné, Blaha Lujza, Tamássy József és mások, továbbá a cigányzenészek. Időközben a magyar nóta tartalmilag és formailag is sokat változott. A 19. század elején leginkább a német befolyás ellensúlyozására törekedtek. Szolgálták vele a szabadságharcot és részben tiltakoztak vele a Bach-korszak elnyomása ellen. A kiegyezés után a hanyatló dzsentri "búsmagyar" szemlélet kerekedett felül.

A magyar nótában igen gyakori a szekvencia, kivéve a kvinttel feljebb vagy lejjebb való ismétlést. A hangzatfelbontás, mint dallamalkotó eszköz kötelező.

Az a mondás járja, hogy a magyar nótának még inkább, mint a népdalnak, a kotta a halála. Igazán csak stílusa szerinti előadásban tud hatni és érvényesülni. Megőrzésében és terjesztésében a cigányzenészeknek van jelentős szerepük. Egy-egy sikerültebb magyar nótát már a kottában való megjelenésük előtt divatba hoztak a cigányzenekarok. A nóták kezdettől fogva főleg zongorakísérettel jelentek meg, amelyeket azután innen alkalmaztak cigányzenekari együttesekre. Egy időben a nótakiadványok címlapján a szerző neve és a mű címe mellett azt is feltüntették, hogy kik játsszák, például "játssza Sárközi". (forrás: www.magyarnota.com)

Asztalfoglalás:

0725 525 608 *  0372 764 399